A könnyűipar valamennyi szakágazata jelentős mennyiségben használ ún. ve-szélyes anyagokat, készítményeket a technológiai folyamatok során. A különbö-ző, egészségre és környezetre ártalmas vegyületeket nemcsak a termékelőállítás alkalmával veszik igénybe, hanem a termék gondozása (tisztítás, javítás stb.) során is, így a kémiai behatásokkal a cikk teljes életciklusában találkozhatunk. A korábbi vonatkozó szabályozások részben, vagy teljesen elavulttá váltak napja-inkra, gondoljunk a felhasznált vegyi anyagok és eljárások egyre bővülő körére, ill. az EU követelményrendszerek ilyenirányú átvételére is.

A mérgező anyagokra vonatkozó eddigi szabályozásokról:

Az 1957-1989 közötti időszakokban mindössze 60 db anyagot tartottak nyilván Magyarországon, mint mérget, ebből 42-t csak engedély birtokában lehetett be-szerezni, 18-nál engedély nélkül is hozzá lehetett jutni. A mérgekkel kapcsolat-ban előírták a szükséges szakképzettséget, elzárhatóságot és a mennyiségi nyil-vántartást a felhasználók részéről.

1989-1997-es időszakot már változások jellemezték, a "mérgező hatású anyag" lépett a méreg helyébe és a vonatkozó vegyületeket tartalmazó szereket jegy-zékbe vették. Fő kritérium az volt, hogy adott anyagból 1 g, vagy annál kisebb mennyiség okoz-e halált illetve komoly egészségkárosodást. Előtérbe került számos kritérium a mérgező hatású anyagok használatával kapcsolatban, így a minősítés, a tevékenységi engedély, a közegészségügyi vonatkozások, a meny-nyiségi nyilvántartás, illetve a baleset elhárítási terv, hogy csak a fontosabbakat emeljük ki.

Jelenleg öt rendelet hatályos ezen anyagokkal összefüggésben. Ezek közül ki-emelendő a 233/1966/XII.26. kormányrendelet (a veszélyes anyagok eljárási szabályairól…), a 4/1977/II.1l. NM rendelet (mint végrehajtási szabályozás a kormányrendelethez). Ezek többsége várhatóan 2000. december 31-e után rész-ben vagy teljesen megváltozik, erről szólunk röviden a következőkben:

A 2000. évi törvény a biztonságról.

A 2000. évi XXV. törvény a munkahelyek kémiai biztonságáról részletesen a Magyar Közlöny 2000. évi 38. számában áll teljes terjedelemben rendelkezésre, most néhány főbb vonatkozást ismertetünk:
- A veszély fogalma a toxikus hatás mellett a tűz- és robbanás- illetve környe-zeti veszéllyel is kiegészült, a kémiai biztonság a vegyi anyag teljes életcik-lusára kiterjed ("születéstől az elmúlásig", azaz a veszélyes hulladék is érte-lemszerűen ez a kategória), a hatály az anyagra és a tevékenységre terjed ki, azonban a gyógyászati anyagok, növényvédő szerek, kozmetikai anyagok stb. - amelyekre külön szabályozás vonatkozik - kivételek
- Az emberre való veszélyességet a toxikus veszélyeknél 9, a tűz- és robbanás veszélynél 5, a környezetre veszélyességnél 1 osztállyal jellemzik, (fokoza-tok), a veszélyességi osztályoknál, a bejelentésnél a már ismert "R és S" mondatok alkalmazása a gyártó, importáló részéről továbbra is kötelező ("R"= sajátos kockázatok, "S"= biztonsági tanácsok leegyszerűsítve).
- Készülőben van a "Magyar veszélyes anyagok jegyzéke": az 1 kg/év felhasz-nálást meghaladó veszélyes anyag felhasználást kell bejelenteni az ÁNTSZ illetékes helyi intézete részére, a próbákhoz használt veszélyes anyagok, ké-szítmények kivételek, ezekről csak nyilvántartást kell vezetni (az üzleti titok-ra hivatkozással ez időben a kémiai összetétel ismertetése elhagyható, azon-ban a veszélyesség megítéléséhez szükséges információk megadása kötelező)
- A csomagolásnál az ismert jelzések továbbra is kötelezőek, a lakossági fel-használásra kerülő veszélyes szereknél lényeges a gyerekbiztos zárás, továb-bá a vakok részére kitapintható veszélyjel, lényeges az anyag elnevezése mellett a forgalmazó, veszélyjel (R és S mondatok), EU szám, magyar törzs-könyvezés feltüntetése minden veszélyes anyagon, készítményen.
- A kockázatbecslés a szóban forgó egészségre veszélyes anyag alkalmazójá-nak kötelessége (kockázat - a veszély megvalósulási esélye - egyszerű meg-fogalmazásban) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat segítségével (1997. óta elvileg ezt el kellett végezni). A kockázatkezeléshez fontos a magyar nyelvű biztonsági adatlap, ezt minden kül- és belföldi szállítótól meg kell követelni! A kockázatok ismertetése széles információcserét igényel, többek között a Nemzeti Alaptantervbe is be kell építeni.
- A kockázatok ismertetését, az információcserét is előírja a törvény, egy külön Tárcaközi Bizottság feladata az ellenőrzés.
- A törvényben előírt feladatok végrehajtásáért (pl. bejelentés, kockázatbecslés stb.), az előírt feltételek biztosításáért (műszaki, szervezeti megfelelőség, egyéni védőeszközzel ellátás, általános higiénés körülmények és megköve-telésük stb.) a munkáltató a felelős, hiányosság esetén a kémiai terhelési bír-ság 5 millió forint lehet! Az engedély nélküli tevékenység során bekövetkező egészségkárosodás bűnügynek számit…)

A fentiekben rendkívül kivonatosan ismertetett és mindössze néhány általános-ságra kiterjedő figyelemfelhívás a 2001 január 1-én hatályba lépő "A munkahe-lyek kémiai biztonságáról…" szóló 2000. évi XXV törvénnyel kapcsolatosan korábbihoz szabályozáshoz képest bekövetkezett változásokkal foglalkozik. A számunkra újnak számító követelmények szerint tevékenykednek a veszélyes anyagokkal, készítményekkel az EU tagállamiban immár 33 éve!

Végrehajtási rendeletek a 2000. évi XXV. törvényhez
Rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról…

A 25/222/IX.30./EÜM-SZCSM rendelet foglalkozik a veszélyes anyagok, ké-szítmények munkahelyeken történő biztonságos alkalmazásával. Ezen anyago-kat az ún. determinisztikus előfordulás jellemzi, azaz határérték került megálla-pításra vegyületenként, amely alatt nincs egészségkárosító hatás.

A végrehajtási rendelet többek között az alábbiakkal foglalkozik:

- A már említett kockázatbecslést a munkáltatónak el kell végezni a foglalko-zás-egészségügyi szolgálat közreműködésével, tehát minden veszélyes anyag, készítmény tekintetében meg kell határozni, hogy adott veszély eseté-ben mekkora és mikorra prognosztizálható a megvalósulás esélye.
- A rendelet szerint a törvényben kivételként megjelölt anyagok többsége is veszélyesnek minősül, így a növényvédő szerek, hormonok, stb.
- A veszélyes anyaggal tevékenykedők munkaideje szigorúan korlátozott, így nem haladhatja meg a 8 óra/nap, 5 nap/hét, 240 műszak/év határt, a munka-vállalót részletesen tájékoztatni kell évenkénti fórum keretében a veszélyek-ről, kockázatokról, külön fel kell hívni a figyelmét a dohányzás-, alkoholfo-gyasztás és veszélyes anyag kölcsönhatására, a munkaköri- illetve időszakos alkalmasság az üzemorvos részéről természetesen továbbra is kötelező
- A korábban szabványokban rögzített határértékeket - mintegy 400 vegyi anyagra vonatkozóan - az új rendelet tartalmazza (a levegőben előforduló veszélyes vegyület esetében: ÁK = átlag koncentráció, CK = csúcskoncent-ráció, MK = maximális koncentráció), lényeges adott vegyi anyagok eseté-ben az un. biológiai expozíciós minta ("BEM"), amely a vér- és vizelet analí-zisén alapuló vizsgálat az érintett munkavállalók esetében.
- A veszélyes anyaggal tevékenykedők adatait 10 évig (rákkeltő anyagnál 40 évig) meg kell őrizni, az egészségügyi törzslapba azonban csak a tiszti- és üzemorvos illetve a munkavállaló tekinthet bele.

Rendelet a rákkeltő anyagok elleni védelemmel összefüggésben:

A kémiai biztonságról szóló XXV. Törvény másik fontos végrehajtási rendelete a 26/2000./IX.30./EÜM rendelet "A foglalkozás eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről".

Néhány fontosabb vonatkozás a rendelettel kapcsolatban:

- A rákkeltő anyagok vonatkozásában nincs hatástalan dózis, akár egy mole-kula is okozhat végzetes elváltozást, így a sztochasztikus (statisztikai való-színűségen alapuló) hatást kell figyelembe venni.
- Kétévenként kötelező a kockázat becslét megismétlése mindennemű "ese-mény" (változás, üzemorvos jelzése, stb.) nélkül.
- Az expozíciós mérési kötelezettség betartása (fokozott veszélyezettségnél évenként, nyílt téri munkavégzésnél személyi mintavevővel, stb.).
- Bejelentési kötelezettség, továbbá folyamatos nyilvántartás a rákkeltő anya-gokkal exponált dolgozók esetében, riasztási intézkedési terv elkészítése.
- Indoklás arra, hogy egy közismerten rákkeltő hatású vegyület, pl. a perklóretilén (tisztítóipari felhasználás) helyettesítésére miért nincs mód (alapos indoklás esetén engedélyezni fogják a hazai használatot, ez valószí-nűsíthető a szakemberek állásfoglalása esetén a termelő- szolgáltató munka-helyeken, laboratóriumokban).
- A humán rákkeltők esetében felmerülhet a költséges csoportos citogenetikai vizsgálatok alkalmazása is, hogy az esetleges sejtmag elváltozások időben felismerhetők legyenek.
- Rákkeltő anyagoknál - mint már utaltunk rá - az utolsó expozíciót követő 40 évig meg kell őrizni a munkavállalók adatait.

Hogyan tovább, pontosabban "hogyan? tovább!"

A nagyobb, szervezett munkáltatóknál (vállalatok, cégek, társaságok stb.) a ki-alakított szervezet és a vonatkozó feladatokat akár kapcsolt munkakörben ellátó felelős munkatárs ismeretében aránylag problémamentes lehet a végrehajtási rendeleteknek való megfelelés (további rendeletek kiadása folyamatban).

Az egyéni vállalkozásban, kisebb szervezetekben történő, veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos munkavégzés esetén segítséget jelent.

- A foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybevétele (a munkaköri illetve időszakos alkalmasságot megállapító üzemorvos és asszisztense).
- A veszélyes anyagot, készítményt szállító hazai és külföldi képviselet szak-emberének tanácsadása.
- Az egészségügyi (Kémiai) Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat állásfoglalása adott anyag esetében (24 órás ügyelet áll az érdeklődők rendelkezésére).
- Az ÁNTSZ területileg illetékes intézetének munkatársával folytatott konzul-táció.
- A szakmai egyesületek (pl. Gépipari Tudományos Egyesület, Textilipari Mű-szaki és Tudományos Egyesület stb.) szakértőivel való kapcsolat felvétel.

Természetesen előnyt jelent, ha a cég már rendelkezik a telephelyengedéllyel (a 80/1999./VI.11./Kormányrendelet alapján, a módosítás 2001. június 30-ig hosz-szabbította meg a megszerzés határidejét a régóta tevékenységet folytató vállal-kozásoknál), továbbá alkalmazzák a 233/1996.XII.26./Kormányrendelet, illetve a 4/1997/II.21.NM. rendelet előírásait.

Végezetül ismét utalunk arra, hogy a kémiai terhelési bírság az 5 millió forintot is elérheti, továbbá az engedély nélküli tevékenységből származó egészségkáro-sodás a bűnügy kategóriájába tartozik.

Nem ijesztgetésnek szánjuk a komoly megjegyzéseket, mindössze a téma fon-tosságára, az új törvény hatályba lépésével kapcsolatos szigorodásokra kívánjuk a figyelmet felhívni. Az Európai Uniós csatlakozás további kritériuma a megfe-lelő kémiai biztonság a munkahelyeken, amely nem annyira a belépés érdeké-ben, hanem a munkavállalók egészségvédelme szempontjából lényeges kérdés.

Kutasi Csaba